A jubileumi szám cikkei elé
A szakmai cikkek gyűjteményét megelôzôen elsôként Gordos Géza és Pap László professzorok nagy gonddal és rengeteg adat összegyűjtése alapján megírt érdekes történeti áttekintését ajánlom Olvasóink figyelmébe a két jubiláló tanszékrôl, amely „A 60 éves Vezetékesés Vezetéknélküli Híradástechnika Tanszékekrôl és jogutódjaikról megalakulásuktól napjainkig” címet viseli. A cím utal a két, hatvan éve alapított tanszékre, de arra is, hogy e viszonylag hosszú idô alatt azok szervezeti átalakulásokon mentek keresztül. A cikk az érdekes történeti vonatkozások, meghatározó személyiségek bemutatását követôen összefoglalja a két tanszék jelenlegi oktatókutató kollektívái által művelt szakmai területeket.
Hogyan látták a távközlés helyzetét és fejlôdésének irányait húsz évvel ezelôtt az MTA Távközlô Rendszerek Bizottságának tagjai és felkért szakértôi? „ A távközlés tudományos helyzetképe 1988” címet viselô, Dr. Sallai Gyula szerkesztésében készült tanulmányt teljes egészében nem tudjuk közreadni, de néhány oldalát beiktattuk. A tanulmány célja Géher Károly professzor, a TRB akkori elnökének elôszava szerint az volt, hogy „a távközlés egészét fogja át az alaptudományoktól kezdve az integrált szolgáltatású távközlési hálózatokig és összefoglalja az elkövetkezô évtized távközlési szolgáltatásainak műszaki alapjait”.
Az anyag összefoglalásában a következô megnevezésekkel találkozhatunk: „információ-orientált társadalom”, „távközlés és számítástechnika konvergenciája”, „nemzetközi kompatibilitás”, nemzetközi együttműködés, távközlési kutatások fokozottabb támogatása, kutatás, fejlesztés és ipar együttműködése” – ezek bizony ma is korszerűen hangzanak.
A konvergenciát lehetett akkortájt már látni, de csak napjainkban van kiteljesedôben, a nemzetközi együttműködést is jogosan hangsúlyozták a szerzôk, de természetesen senki nem láthatta elôre, hogy annak milyen dimenziói fognak megnyílni az azóta bekövetkezett rendszerváltást és az Európai Únióhoz való csatlakozást követôen.
A távközlés, informatika és elektronikus média világának konvergenciája valóban egyre nyilvánvalóbb mind technológiáik egységessé válásában, mind piacaik összeforrásában, mind szabályozásaik harmonizálására való törekvésekben. Az infokommunikációs konvergencia a távközlésnek az informatikával és e-médiával való ötvözôdési folyamata, amely meghatározó az információs társadalom, a hálózatos tudástársadalom megvalósításában.
Sallai Gyula, Abos Imre, Kósa Zsuzsanna és Magyar Gábor cikke, „Az infokommunikációs konvergencia dimenziói” a konvergencia modelljének és formáinak bemutatása után annak szintjeit, hatásait és kilátásait ismerteti.
A jövô Internetének kutatásai egy 10-20 év múlva vizionálható hálózat építôelemeit kutatják az alapvetô működési elvek, mechanizmusok valamint architektúrák terén. A torlódásszabályozási kérdéseket vizsgálva olyan újszerű irányra juthatunk, melyben torlódásszabályozás nélkül is összeomlás-mentesen működhet a hálózat, megfelelô kapacitások és hibajavító kódolás alkalmazása mellett.
Az Internet méretének robbanásszerű növekedése új kihívások elé állítja az üzemeltetést, ezért fontos a nagyméretű hálózatok kutatása, amely a méretnövekedés kezelésére alkalmas új megközelítéseket vizsgál. A piac és a környezet oldaláról tekintve pedig a társadalmi és gazdaságossági szempontok egyre jelentôsebb mértékben befolyásolják a technikai fejlôdés által létrejövô hálózatok kialakítását.
E három témakör rövid áttekintése olvasható „ A jövô Internetének kutatásai” című írásunkban, melynek szerzôi Henk Tamás, Szabó Róbert, Molnár Sándor, Sonkoly Balázs, Csernai Márton, Gulyás András, Heszberger Zalán, Gyarmati László és Trinh Anh Tuan.
Kicsit közelebbi jövôt és mindannyiunkat közvetlenül érintô érdekes technológiai és szolgáltatási kérdéseket vizsgál Fazekas Péter, Imre Sándor, Jeney Gábor, Pap László, Schulcz Róbert és Szabó Sándor a „Nagysebességű vezetéknélküli hálózatok – a közeljövô technológiái” című cikkében, áttekintést adva a nagysebességű vezeték nélküli hálózatokban napjainkban elterjedôben lévô és a közeljövôben bevezetésre kerülô műszaki újdonságokról. Rövid elméleti alapozás után a korszerű személyi, lokális és ellás rendszereket veszik sorra, bemutatva a már szabványosított és működô megoldásokat, kiemelve a továbbfejlesztési irányokat és lépéseket.
A hálózatok és különösképpen a nyilvános Internet biztonsága szintén mindannyiunkat foglalkoztató probléma.
A „Kommunikációs hálózatokbiztonsága” című cikkben Bencsáth Boldizsár, Buttyán Levente és Vajda István elôször az Internet aktuális biztonsági problémáit tárgyalja, majd bemutatnak néhány jövôbe mutató kutatási irányt a hagyományos értelemben vett internetbiztonság területén.
Ezután az Internet egy tágabb értelmezését tekintik, melyben a hálózat nemcsak PC-kbôl és szerverekbôl áll, hanem kiegészül különbözô beágyazott számítógépekkel és bemutatják a kapcsolódó adatbiztonsági problémákat. Végül áttekintést adnak a kriptográfiai kódolási technikák helyzetérôl és bemutatják a hálózati kódolást, ami egy új, ígéretes kutatási terület.
A beszédtechnológia a világ sok országához hasonlóan hazánkban is több évtizede intenzíven kutatott terület.
A „Beszélgetô gépek?! – A beszédtechnológia jelene és jövôje Magyarországon” című áttekintô cikkükben a szerzôk – Németh Géza, Olaszy Gábor, Vicsi Klára és Fegyó Tibor –, röviden áttekintik a témakörrel kapcsolatos kihívásokat és eredményeket, majd felvillantják a technológia fejlesztésének és alkalmazásának jövôképét.
Augusztinovicz Fülöp, Fiala Péter, Fürjes Andor Tamás, Gulyás Krisztián, Márki Ferenc, Nagy Attila Balázs és Pfliegel Péter „Elemzési és tervezési módszerek a műszaki akusztikában: igények és lehetôségek” című írása a műszaki tudomány mellett több más diszciplína – a fizika, matematika, építészet, sôt a zenetudomány – elemeit is magában foglaló akusztika témakörérôl igyekszik átfogó képet adni.
A szerzôk rövid történeti visszatekintés keretében felvázolják a műszaki akusztika néhány részterületének kialakulását, a fejlôdést meghatározó körülményeket és tényezôket, majd a műszaki akusztika néhány ma használatos és a jövôben is ígéretesnek látszó eljárásának alapgondolatait ismertetik.Ismét egy jövôbemutató témával foglalkozik a „3D Internet-alapú kognitív infokommunikáció” cikkében Baranyi Péter, Németh Géza és Korondi Péter, amely az EU kutatási keretprogramjában is kiemelt témaként szereplô „3D Internet”-hez és a kognitív infokommunikációhoz kapcsolódó új kutatási irányokat mutatja be.
Sorra veszik az ezen a téren kialakult alapfogalmakat és definíciókat, azok egymáshoz való viszonyát és kialakulását, valamint a kapcsolódó nemzetközi trendeket, valamint a nagyobb nemzetközi projekteket és kutatólaboratóriumokat.
A multimédia kommunikáció vagy hálózati multimédia (networked multimedia) egy „régi-új” terület: hiszen ide sorolható egyfelôl a több, mint fél évszázadra visszatekintô tv-műsorszórás, a több mint húszéves kábeltévés műsorszétosztás, másfelôl pedig a nem sokkal több, mint egy évtizedre visszatekintô internet-alapú multimédia és legújabban a mobil multimédia.
Szabó Csaba Attila, Do Van Tien, Kovács Imre, Lois László és Sebestyén Ákos cikke, „ A multimédia-kommunikáció ma és holnap” a címbéli témakör négy korszerű részterületét mutatja be: a műholdas és földfelszíni digitális műsorszórást, az IP-hálózatokon történô médiakommunikációt, a szolgáltatásnyújtási platformokatés az internetes közösségi médiát.
A távközlés, informatika és elektronikus média világának konvergenciája a médiatartalom-kezelést és a szolgáltatást is új kihívások elé állította.
A tartalom elôállításának és újrafelhasználásának a többszörös, sokféle publikáláshoz kell igazodnia, miközben kitüntetett szempont a megtalálhatóság illetve a visszakereshetôség.
A megjelenítô felülettôl független és a kontextustól függô tartalomkezelés, továbbá a médiatartalmak rendezése, szerkesztése és okos kereshetôsége a „legforróbb” kutatási témák közé tartoznak.
Magyar Gábor, Kardkovács Zsolt és Szűcs Gábor „Médiatartalom-kezelés és -szolgáltatás” című írása a tématerület legfontosabb kihívásait, kutatás-fejlesztési trendjeit, látható korlátozó tényezôit és megoldási irányait tekinti át.
Végül Levendovszky János, Elek Kálmán és Gaál József „Adaptív jelfeldolgozási algoritmusok a kommunikációs technológiákban” cikke zárja jubileumi összeállításunkat.
A kommunikációs algoritmusokkal és jelfeldolgozással foglalkozó kutatólaboratóriumban folyó sokfajta kutatás közül elsôsorban azokra az eredményekre összpontosít, amelyekkel növelhetô a vezeték nélküli technológiák spektrális kihasználtsága és megbízhatósága, a csatornakiegyenlítési algoritmusok és szenzorhálózatok útvonalválasztó protokolljai területén.
Visszatérve a cikksorozatunkat bevezetô, húsz évvel ezelôtti távközlési helyzetképre; érdekes lesz majd értékelni – talán nem is újabb 20, hanem az exponenciális fejlôdést figyelembevéve akár már 8-10 év elteltével –, hogy mennyire bizonyultak idôtállónak a jelen számunk cikkeiben foglalt megállapítások, s mennyire jóknak az elôrejelzések...