A 2009-es év második olyan magyar számát tartja a kezében a Tisztelt Olvasó, amelyet már az ez év elején bevezetett új szerkesztési elvek és tartalmi elképzelések alapján állítottunk össze. Bízunk benne, hogy szívesen fogadták az elsô ilyen számot, így most ezt is érdeklôdéssel fogják forgatni.
E számunkat is a HTE 60 éves évfordulójához kapcsolódó cikkel kezdjük: Sallai Gyula professzorral, egyesületünk elnökével készített interjúval.
Az interjúból többek közt arra is választ kapunk, hogyan és miért lett a Híradástechnikai Tudományos Egyesületbôl Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület, hogyan változott az idô folyamán a tagság összetétele, és melyek a közeljövô tervei. A beszélgetés során természetesen lapunkat is érintettük, annál is inkább, mivel a jubileum évében fogtunk hozzá folyóiratunk tartalmi és részben formai megújításához. ezzel kapcsolatosan választ kapunk arra, hogy elnökünk milyen lehetôségeket lát a szakmai réteglapként működô „Híradástechnika” hazai és külföldi népszerűségének javítására.
Számunk áttekintô cikkeinek sorában az elsô Horváth Pál és Kis Gergely „ Aszélessávú verseny és a nyílt hálózati hozzáférés” című írása. A szerzôk bemutatják az NGN hálózatok épülésével egyre fontosabbá váló infrastruktúra-alapú verseny sarokköveit és definiálják a valódi nyíltság feltételeit, hogy felhívják a figyelmet az állami támogatással épülô szélessávú infrastruktúrafejlesztések követelményrendszerének változtatására, illetve a kapcsolódó szabályozási feladatokra. Már a címe is mutatja, hogy érdekes, új területrôl van szó Bacsárdi László, Varga Endre Sándor és Simon Vilmos „Biológiailag inspirált önszervezôdô hálózatok” cikkében. Az elmúlt években a vezeték nélküli hálózatok kialakításában és működtetésében egyre inkább szerepet kapott az elosztottság és a decentralizáltság.
Emiatt olyan megoldásokra van szükség, amelyek képesek alkalmazkodni a környezet változásaihoz és amelyekben az információ terjedése központi irányítás nélkül történik. Mindezek mögött sok esetben biológiai eredetű elképzelések állnak, amelyek a természetben már létezô megoldások átültetése folytán kerülnek az informatika területére. A cikk ezen biológiai ihletésű megoldásokról, illetve ezek konkrét alkalmazási területeirôl ad áttekintést.
Bár napjaink és várhatóan a jövô szinte egyeduralkodó hálózati protokollja, az IP komoly fejlôdésen ment át, továbbra is hiányzik belôle a hálózatban fellépô hibák gyors elkerülésének módszere. Ezt a rést napjainkban az IP Fast Reroute (IPFRR) megoldások igyekeznek tölteni. Enyedi Gábor és Rétvári Gábor „Gyors hibajavítás IP hálózatokban” címmel áttekintik a gyors hibajavítás alapelveit, melyeket a „Not-via addresses”-en, a legnagyobb támogatással rendelkezô módszeren keresztül szemléltetnek.
Manapság egyre fontosabb, hogy megszokott alkalmazásainkat akár mobiltelefonon is elérhessük, melybetermészetesen beletartozik az öszszes általunk kedvelt weboldal meglátogatása is. A Web2.0-ás alkalmazásoknál már a felhasználó is részt vesz az oldalak tartalmának szerkesztésében.
Technikai oldalról ennek egyszerű megvalósítását szolgálja az Ajax fejlesztési technika is. Nagy Gábor és Schulcz Róbert „Web2.0-ás alkalmazások mobil környezetben” című írásukban megvizsgálják ennek működôképességét mobil környezetben, a telefonok böngészô alkalmazásainak tesztelése útján.
Az NHIT „IT3 – az Információs Társadalom Technológiai Távlatai” projektjének keretében készült, a közelmúltban megjelent kiadványaiból vettünk át ezúttal is két cikket az NHIT és az IT3 vezetésével történt megállapodásunk alapján. Az egyik Kömlôdi Ferenc beszámolója, a „Blended Reality – Digital Future konferencia San Francisco-ban”, a másik pedig Ságvári Bence „ Mobil social networking – a közösségek szép új világa?” című írása.
Most elôször találkozhatnak olvasóink a hazai kutatási-fejlesztési és oktatási műhelyeket bemutató rovatunkkal, amelyben elsôként a Széchenyi István Egyetem Távközlési Tanszéke mutatkozik be.
Már az év elsô számában jelentkeztünk új kezdeményezésünkkel, amelyben a közelmúltban lezárult magyar és európai uniós kutatási projekteket tervezünk rendszeresen bemutatni.
Ezúttal nem konkrét projekteket, hanem a munkaprogramok, pályázati kiírások tartalmi elôkészítésére létrehozott Európai Technológiai Platformok és azok hazai megfelelôinek, a Nemzeti Technológiai Platformoknak a koncepcióját ismertetjük, melyet a késôbbiekben egy-egy konkrét hazai példa bemutatásával folytatunk majd.
Reméljük, hogy olvasóink segítségére lehetünk a rendszeresen, így e számunkban is jelentkezô, hazai és nemzetközi K+F pályázati lehetôségeket bemutató összefoglalónkkal.
A megváltozott tartalommal és szerkesztési elvekkel, valamint a formai újításokkal kapcsolatosan számítunk olvasóink visszajelzéseire, véleményére és kritikáira. Kérjük, hogy ha bármilyen észrevételük van, írják azt meg a szabo@hit.bme.hu címre, vagy juttassák el hozzám személyesen, illetve a HTE irodájába.
Szabó Csaba Attila
fôszerkesztô