Új évfolyam, megújult tartalom
szabo@hit.bme.hu
A2009-es év elsô magyar számát tartja a kezében a tisztelt Olvasó. Egy új évben mindig kell valamilyen újdonsággal szolgálni, most azonban ennél többrôl van szó: új szerkesztési elvekkel és új tartalmi elképzelésekkel jelentkezünk.
A változásoknak, amelyeket remélhetôen olvasóink szívesen fogadnak majd, a célja az, hogy az eddigieknél jobban megfeleljünk annak a vállalt feladatnak, hogy a szakma egyetlen magyar nyelvû, színvonalas ismeretterjesztô folyóirataként közvetítsük az infokommunikáció egyes részterületeinek helyzetét, fejlôdésének irányait és legújabb eredményeit, a jelenleginél szélesebb olvasótábor számára. Jelen számunkkal kezdve, a jövôben szeretnénk minél több, közérthetô, széles olvasóközönségnek szóló áttekintô cikket közölni és további újdonságokkal is színesebbé, érdekesebbé tenni a lapot.
Számunk Bartolits Istvánnak egy közelmúltbeli fontos eseményrôl, a HTE ünnepi elnökségi ülésérôl tudósító cikkével indul. Az ünnepi ülésnek a pontos 60 éves évforduló adta az aktualitást, mivel a HTE 1949. január 29-én lett bejegyezve. Az elnökségi ülés ugyanakkor a Miniszterelnöki Hivatallal közösen szervezett, a szélessávú infrastruktúrák fejlesztésének szentelt szakmai program keretében került megrendezésre.
A HTE már tavaly októberben felkérést kapott a szélessávú infrastruktúrával kapcsolatos szakmai megfontolások kidolgozására. Az elkészült dokumentumot most Sallai Gyula és szerzôtársai által a lap számára átdolgozott változatban adjuk közre, számítva arra, hogy olvasóink széles körében érdeklôdésre fog találni. A tanulmány kifejti, hogy az országos szélessávú infrastruktúra piaci szereplôk által nem megvalósított, nem-profitábilis részének kiépítéséhez közösségi (állami, önkormányzati vagy EU) támogatásra van szükség, s a kiépített hálózatok nyílt hozzáférésû hálózatként hasznosítandók.
Majdnem tíz évvel a magyarországi digitális földfelszíni televíziós szolgáltatás (DVB-T) kísérleti sugárzásának beindítása után tavaly december 1-én végre elindult a hivatalos mûsorsugárzás. Lois László és Sebestyén Ákos írása bemutatja azokat a technológiákat, amelyek lehetôvé teszik a digitális átállást és összefoglalja a szolgáltatás mûszaki paramétereit, a lefedettséget és a programok vételéhez szükséges jelátalakító készülékeket (az úgynevezett set-top-boxokat).
A szokványos fejhallgatók és fülhallgatók mellett az utóbbi években megjelent új típusú (ún. micro-driver elvû) fülhallgatók objektív és szubjektív minôsítéséról szól Wersényi György cikke. Megállapítja, hogy a gyártók által ígért paraméterek jórészt teljesülnek, továbbá, hogy a szubjektív tesztek összhangban állnak a mérésekkel és jó ár-érték arányban találhatunk eszközöket a felhasználási célnak megfelelôen.
Csopaki Gyulával, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnökével készült interjúból olvasóink elsô kézbôl kaphatnak tájékoztatást az NKTH kutatás-fejlesztést támogató programjainak struktúrájáról, a támogatási formákról, a pályázatok ütemezésérôl és az értékelés, ellenôrzés módszereirôl.
Az NHIT 2004-ben indította útjára az „Információs Társadalom Technológiai Távlatai” (IT3) nevû projektet, melynek keretében azóta számos érdekes kiadvány készült és látott napvilágot elektronikus formában a projekt honlapján (www.nhit-it3.hu) és nyomtatott formában is. Az NHIT és az IT3 vezetésével történt megállapodásunk alapján lapunkban rendszeres rovatként közlünk válogatást az IT3 legfrissebb cikkeibôl, tanulmányaiból, hírösszeállításaiból. A mostani számunkban Dömölki Bálint tollából adjuk közre a „Ki mit kutat?” címû összefoglalót, amely az informatikával kapcsolatos kutatások fô irányaival foglalkozik egyes nagy, multinacionális szervezeteknél (IBM, HP, Microsoft) valamint az EU 7. keretprogramban.
Szakmánk történetérôl mesél kétcikkünk. Lórodi Attila a hazai elektronikai ipar egyik legrégebbi vállalatának, a Videoton-nak a történetével ismereteti meg az olvasókat, a Vadásztölténygyártól a Munkácsy televízión keresztül a számítástechnikai gyártásig.
Dósa István arra az érdekes mûszaki feladatra emlékszik vissza – konkrét mûszaki kérdéseket ismertetô és korabeli fotókkal illusztrált írásában –, amelynek során az 50-es években a nemzetközi rádiótávíró szolgáltatást kellett kiterjeszteni újabb, észak-afrikai és kínai irányokba.
Másik új rovatunkban a közelmúltban lezárult magyar és európai uniós kutatási projekteket tervezünk röviden bemutatni. Bacsárdi László ezúttal a CASCADAS EU 6. keretprogrambeli projektrôl ad közre rövid beszámolót.
Remélhetôleg sok olvasónk érdeklôdésére számíthat és segítségére is lehet a hazai és nemzetközi K+F pályázati lehetôségeket bemutató összefoglalónk, amellyel elôször ebben a számunkban jelentkezünk.
Végül, de nem utolsósorban szeretném bemutatni azokat a rovatvezetôket, akik már ennek a számnak az összeállításában segítségünkre voltak:
– Dömölki Bálint, NHIT IT3 projekt;
– Bacsárdi László, BME Híradástechnikai Tanszék (projektek);
– Sipos László, Paksi Atomerômû (könyvismertetések);
– Zsóka Zoltán, BME Híradástechnikai Tanszék (pályázati lehetôségek).
Amegváltozott tartalommal és arculattal kapcsolatban nagyon számítunk olvasóink visszajelzéseire, véleményére.
Ha bármilyen észrevételük, vagy akár kritikájuk van, kérem bátran írják meg a szabo@hit.bme.hu címre, vagy juttassák el hozzánk bármilyen formális, vagy informális módon.
fôszerkesztô