Beköszöntő
Szerkesztőbizottságunk és kiadónk küldetésének tartja, hogy rendszeresen bemutassuk egy-egy szakterület helyzetét és fejlődésének irányait, lehetőleg olvasóink minél szélesebb köre számára érthető és élvezhető módon. Ennek megfelelően jelen számunk első részében négy áttekintő cikket ajánlunk olvasóink figyelmébe.
Pap László és Imre Sándor (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Híradástechnikai Tanszék) cikke a napjaink és a közeljövő közcélú mobil távközlő rendszereinek hatékonyságát alapvetően befolyásoló interferencia-jelenségekkel foglalkozik és áttekinti azokat a megoldásokat, amelyek segítségével jelentősen csökkenthető az interferencia hatása, s ez által olcsóbb és jobb minőségű szolgáltatásokat kínáló rendszereket építhetünk. Sipos Attila és Jereb László (Magyar Telekom PKI és BME-Nyugat-Magyarországi Egyetem) felvázolják a hálózattervezés és analízis ma jellegzetes gyakorlati kérdéseit és bemutatják azt a többrétegű hálózatmodellezési megoldást, amely az elmúlt években eredményesen volt felhasználható a Magyar Telekom széleskörű tervezési tevékenységében. Vida Rolland és Cinkler Tibor (BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszék) cikke áttekintést ad a hozzáférési- és gerinchálózatokban használt hálózati technológiák fejlődési mérföldköveiről, és rámutat a hálózatok menedzselésének és vezérlésének kérdéseire is, amelyeknél egyre fontosabbá válik az a törekvés, hogy a hálózati struktúra heterogenitását a szolgáltatások szempontjából elrejtsük a felhasználók elől. Takács György (Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Informatikai Kar)
összefoglalja és értékeli a mobil hálózatokban alkalmazható helymeghatározó módszereket, ismerteti a szabványosítás eredményeit, áttekinti a bevezetett helymeghatározási megoldások és szolgáltatások jellemzőit.
Számunk második részében a kettős arculatunk másik oldalát mutatjuk be, Czirkos Zoltán és Hosszú Gábor (BME Elektronikus Eszközök Tanszék) új kutatási eredményeket bemutató cikkével. A szerzők egy új hálózati biztonsági eljárást mutatnak be, amelynél a működés során a módszert megvalósító szoftver egyedek a hálózaton egy egyenrangú (Peer-to-Peer, P2P) felépítésű alkalmazási szintű hálózatot hoznak létre, amelyen megosztják egymás között az általuk érzékelt betörési kísérletek adatait.
Lapunk időről időre szívesen ad helyet az infokommunikáció határterületi témáival foglalkozó, társadalmi vagy gazdasági vonatkozásait tárgyaló közleményeknek, mivel úgy gondoljuk, hogy ezeket is érdeklődéssel fogadják olvasóink. Jelen számunk harmadik részében két ilyen jellegű cikket adunk közre. Gál András és Kis Gergely (GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft.) cikke az internetezést és egyéb kapcsolódó szolgáltatásokat lehetővé tevő infrastruktúrával foglalkozik, amelyet minden településre el kell valamilyen módon juttatni, és ennek segítése, ösztönzése kormányzati feladat. Ez az írás feltárja az állami ösztönzés lehetéses módjait, azok gazdasági vetületeit, felhívja a figyelmet az állami szerepvállalás koncepcionális átgondolására a szélessávú infrastruktúra-fejlesztések kapcsán.
Széger Katalin (Kurt Lewin Alapítvány) az e-learning-gel foglalkozik, amelyet valamilyen szinten sokan ismernek és esetleg használnak is, azonban ahhoz, hogy valóban beválthassa a hozzá fűzött reményeket, szemléletváltásra is szükség van. E cikk tárgya az e-learning (web 1.0, 2.0 alapú) tanítási-tanulási folyamat társadalmi vonatkozása: az új módszertan és munkaforma hatása a demokráciára, az állampolgári kultúrára, az esélyegyenlőségre, valamint az élethosszig tartó tanulást biztosító kulcskompetenciákra.
Számunkban helyet kaptak még Sipos László könyvajánlói, amelyek három, a közelmúltban megjelent érdekes, lapunk olvasóközönsége körében is bízvást érdeklődésre számot tartó kiadványra hívják fel a figyelmet. A szóbanforgó könyvek: Teller Ede - Üzenetek egy marslakótól, Magyar Örökség - Laudációk könyve 1995-2000, M-kormányzat - M-demokrácia.
Zombory László Szabó Csaba Attila
a Szerkesztőbizottság Elnöke Főszerkesztő