Űrkutatás és asztrobiológia
Rontó Györgyi, Bérces Attila
MTA-SE Biofizikai Kutatólaboratórium, Budapest
berces@puskin.sote.hu
Rontó Györgyi, Bérces Attila
MTA-SE Biofizikai Kutatólaboratórium, Budapest
berces@puskin.sote.hu
Az 1946. év eleje nagy fordulatot jelentett a második világháború nehézségeit alig-alig kiheverő emberiség történetében: de Witt USA-beli, és Bay Zoltán, magyar kutató jelentette be, hogy radarhullámok segítségével sikerült kapcsolatot teremteniük a Holddal. De Witt január 10-én és tőle függetlenül Bay Zoltán február 6-án tette meg a bejelentést. Ez az esemény az emberiség számára azt bizonyította, hogy a megismerés experimentális lehetőségei túlnyúlnak a Föld határain [1].
És a kutatás itt nem állt meg, a XX. század technikai fejlődése ugyanis lehetővé tette, hogy az ember elhagyhassa a földgolyót, és részben a Föld körüli pályán tegyen utazást, részben pedig -- ha csak rövid időre is – másik égitestre tegye a lábát, miközben közelebbi és távolabbi környezetünket űrteleszkóp, műholdak, telespektroszkópia, vagy a Naprendszer kiválasztott bolygóira küldött robotok segítségével vizsgálja.
És a kutatás itt nem állt meg, a XX. század technikai fejlődése ugyanis lehetővé tette, hogy az ember elhagyhassa a földgolyót, és részben a Föld körüli pályán tegyen utazást, részben pedig -- ha csak rövid időre is – másik égitestre tegye a lábát, miközben közelebbi és távolabbi környezetünket űrteleszkóp, műholdak, telespektroszkópia, vagy a Naprendszer kiválasztott bolygóira küldött robotok segítségével vizsgálja.