Digitális műszorszórás
lois@hit.bme.hu
szabo@hit.bme.hu
szabo@hit.bme.hu
Szokásunkhoz híven most is egy újabb tematikus kiadványt tarthat kezében az Olvasó, ezúttal a műsorszórás aktuális hazai és nemzetközi helyzetét próbáljuk meg néhány cikken keresztül bemutatni. Legutóbb éppen 2 évvel ezelőtt a 2005. évi szeptemberi szám foglalkozott ezzel a területtel. A kiadvány apropóját – akárcsak két évvel ezelőtt - a két-hároméves rendszerességgel megrendezésre kerülő hazai televíziós és hangtechnikai konferencia és kiállítás adta. Ennek a konferenciának a célja a televíziós, rádiós, műsorkészítő és stúdiótechnikai szakterület fontos eredményeinek és aktuális témáinak a bemutatása, és természetesen ez a konferencia egyúttal rendszeres kapcsolattartási lehetőséget és a személyes tapasztalatok megosztását is biztosítja a terület jeles hazai képviselői számára.
A 2007. május 2-3. napokon megrendezett 12. Televízió- és hangtechnikai konferencián a szokásos műszaki jellegű előadások mellett már az eddigi kiállításokon megszokottabbnál hangsúlyosabban jelentek meg a szabályozó szervek, valamint a média-orientált távközlési piaccal foglalkozó előadások is – sőt az egyik előadás éppen azzal a jövőbeli vízióval foglalkozott, hogy ez a tendencia tovább fog erősödni. A 2005-ben megrendezett televíziós és hangtechnikai konferencián akkor még újdonságként hatott, hogy a szabályozás témaköre önálló szekcióként meg tudott jelenni a szokásos technikai-technológiai témák mellett. A szabályozás kérdése azonban azóta is fontos és aktuális szempont maradt, ezért a 12. televíziós és hangtechnikai konferencia és kiállítás is a médiaszabályozás szekcióval indult. Ennek a területnek az aktualitását ma elsősorban az adja, hogy a 2006-ban lezajlott RRC06 értekezlet elfogadta a földfelszíni műsorszórás harmonizált frekvenciatervét (GE06 Terv), és ez alapján már a hazai jogi-szabályozási környezet rendezetlensége ellenére is lehetséges jövőbe mutató konkrét tervezési kérdésekről beszélni. A konferencia első napján a médiaszabályozás mellett a hagyományosnak számító digitális műsorterjesztés szekció tette teljessé a hagyományos műsorterjesztésből kifejlődött modern műsorterjesztési megoldások és szolgáltatások bemutatását.
A Konferencia második napja elsősorban technológiai kérdésekkel foglalkozott: délelőtt a műsorterjesztés új irányai, délután pedig az archiválás, a tartalom-előállítás és –feldolgozás területe került sorra. Az IP alapú megoldások közül lényegében az összes jelentős alternatíva szerepet kapott: a különféle nagy átviteli kapacitású IP hálózaton átvitt televíziós szolgáltatások mellett a HFC hálózaton megvalósított IP átvitelre épülő fizetős szolgáltatásokat is bemutatták a már létező hazai rendszerek üzemeltetői, illetve létrehozói.
Ebben a számban a terjedelmi okok miatt sajnos nem nyílt lehetőségünk a kérdés minden aspektusának bemutatására, csupán a digitális műsorterjesztéssel foglalkozó publikációkból próbáltunk egy csokrot összeállítani az Olvasók számára olyan módon, hogy a konferencia résztvevői közül meghívtunk minden szakterületről egy-egy előadót, és a konferencián elhangzott előadása, valamint az ottani szekcióbeli megbeszélések tapasztalatai alapján kértük fel egy cikk megírására az általa kiválóan művelt szakterületről. Ennek megfelelően a cikkek mind tartalmilag, mind pedig a címük alapján is jelentős hasonlóságot mutatnak a konferencián elhangzott előadásokhoz. Külön köszönet illet meg minden szerzőt, hiszen a konferencia és jelen kiadvány lapzárta közötti rövid, nyári szabadságokkal is színesített időszakában jelentős munkát végeztek azért, hogy ez a szám teljes lehessen.
Jelen szám első két cikke a földfelszíni műsorszórás közeli jövőjét meghatározó lényeges kérdéssel foglalkozik a téma két jeles hazai képviselőjének tollából. A következő két cikk szerzői az akadémiai szférából érkeztek, és két újabb terület irodalmi jellegű bemutatását tűzték ki célul: a – lapszámon belüli sorrendben – harmadik cikk a DVB-H aktuális helyzetét mutatja be egy nemzetközi körkép nyújtásával, a negyedik cikk pedig az adatátviteli hálózatokon megvalósítható videós szolgáltatások elméleti hátterét és ezen keresztül a műsorterjesztő hálózatokon való műsorterjesztéstől való eltéréseket világítja meg. A két következő cikk a földfelszíni műsorszóráshoz kapcsolódó méréstechnika témájában született: az ötödik cikk az egyik nagy hazai infrastruktúra szolgáltató DVB-H platformra vonatkozó térméréseit és azok eredményeit mutatja be és tárgyalja mérésekből levonható következtetéseket, míg a hatodik cikk pedig a DVB-T műszaki paramétereinek méréseit, a mért paraméterek értelmezését és értékelésének módját ismerteti.
Lois László Szabó Csaba Attila
vendégszerkesztő főszerkesztő
BME Híradástechnikai Tanszék
A 2007. május 2-3. napokon megrendezett 12. Televízió- és hangtechnikai konferencián a szokásos műszaki jellegű előadások mellett már az eddigi kiállításokon megszokottabbnál hangsúlyosabban jelentek meg a szabályozó szervek, valamint a média-orientált távközlési piaccal foglalkozó előadások is – sőt az egyik előadás éppen azzal a jövőbeli vízióval foglalkozott, hogy ez a tendencia tovább fog erősödni. A 2005-ben megrendezett televíziós és hangtechnikai konferencián akkor még újdonságként hatott, hogy a szabályozás témaköre önálló szekcióként meg tudott jelenni a szokásos technikai-technológiai témák mellett. A szabályozás kérdése azonban azóta is fontos és aktuális szempont maradt, ezért a 12. televíziós és hangtechnikai konferencia és kiállítás is a médiaszabályozás szekcióval indult. Ennek a területnek az aktualitását ma elsősorban az adja, hogy a 2006-ban lezajlott RRC06 értekezlet elfogadta a földfelszíni műsorszórás harmonizált frekvenciatervét (GE06 Terv), és ez alapján már a hazai jogi-szabályozási környezet rendezetlensége ellenére is lehetséges jövőbe mutató konkrét tervezési kérdésekről beszélni. A konferencia első napján a médiaszabályozás mellett a hagyományosnak számító digitális műsorterjesztés szekció tette teljessé a hagyományos műsorterjesztésből kifejlődött modern műsorterjesztési megoldások és szolgáltatások bemutatását.
A Konferencia második napja elsősorban technológiai kérdésekkel foglalkozott: délelőtt a műsorterjesztés új irányai, délután pedig az archiválás, a tartalom-előállítás és –feldolgozás területe került sorra. Az IP alapú megoldások közül lényegében az összes jelentős alternatíva szerepet kapott: a különféle nagy átviteli kapacitású IP hálózaton átvitt televíziós szolgáltatások mellett a HFC hálózaton megvalósított IP átvitelre épülő fizetős szolgáltatásokat is bemutatták a már létező hazai rendszerek üzemeltetői, illetve létrehozói.
Ebben a számban a terjedelmi okok miatt sajnos nem nyílt lehetőségünk a kérdés minden aspektusának bemutatására, csupán a digitális műsorterjesztéssel foglalkozó publikációkból próbáltunk egy csokrot összeállítani az Olvasók számára olyan módon, hogy a konferencia résztvevői közül meghívtunk minden szakterületről egy-egy előadót, és a konferencián elhangzott előadása, valamint az ottani szekcióbeli megbeszélések tapasztalatai alapján kértük fel egy cikk megírására az általa kiválóan művelt szakterületről. Ennek megfelelően a cikkek mind tartalmilag, mind pedig a címük alapján is jelentős hasonlóságot mutatnak a konferencián elhangzott előadásokhoz. Külön köszönet illet meg minden szerzőt, hiszen a konferencia és jelen kiadvány lapzárta közötti rövid, nyári szabadságokkal is színesített időszakában jelentős munkát végeztek azért, hogy ez a szám teljes lehessen.
Jelen szám első két cikke a földfelszíni műsorszórás közeli jövőjét meghatározó lényeges kérdéssel foglalkozik a téma két jeles hazai képviselőjének tollából. A következő két cikk szerzői az akadémiai szférából érkeztek, és két újabb terület irodalmi jellegű bemutatását tűzték ki célul: a – lapszámon belüli sorrendben – harmadik cikk a DVB-H aktuális helyzetét mutatja be egy nemzetközi körkép nyújtásával, a negyedik cikk pedig az adatátviteli hálózatokon megvalósítható videós szolgáltatások elméleti hátterét és ezen keresztül a műsorterjesztő hálózatokon való műsorterjesztéstől való eltéréseket világítja meg. A két következő cikk a földfelszíni műsorszóráshoz kapcsolódó méréstechnika témájában született: az ötödik cikk az egyik nagy hazai infrastruktúra szolgáltató DVB-H platformra vonatkozó térméréseit és azok eredményeit mutatja be és tárgyalja mérésekből levonható következtetéseket, míg a hatodik cikk pedig a DVB-T műszaki paramétereinek méréseit, a mért paraméterek értelmezését és értékelésének módját ismerteti.
Lois László Szabó Csaba Attila
vendégszerkesztő főszerkesztő
BME Híradástechnikai Tanszék