Ösztönző keretrendszer önkéntes, autonóm együttműködéshez elosztott hálózatokban
Németh László Harri, Szabó Róbert
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Távközlési és Médiainformatikai Tanszék
nemethl@tmit.bme.hu, robert.szabo@tmit.bme.hu
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Távközlési és Médiainformatikai Tanszék
nemethl@tmit.bme.hu, robert.szabo@tmit.bme.hu
Napjaink kommunikációs hálózatai dinamikussá válnak, ami azt jelenti, hogy ezeknek a hálózatoknak nincsen kiépített fix infrastruktúrája (pl. WLAN-on keresztül megosztott hozzáférési hálózatok, ad-hoc hálózatok, ambient intelligencia hálózatok vagy szenzorhálózatok) vagy az infrastruktúra-alapú hálózatok konfigurációja folyamantosan változik. Ezek a hálózatok nagymértékű önállósággal, autonómiával rendelkeznek, és gyakran akár önző módon is viselkedhetnek. Az autonómia azt jelenti, hogy az ilyen hálózatoknak nincsen semmilyen központi adminisztrációs vagy menedzsment-alapelvük, amely meghatározná működésüket. Hogy megszüntessük, illetve mérsékeljük az önző viselkedést a hálózatban, egy elosztott keretrendszer válik szükségessé, amely ösztönzi a résztvevőket a kommunikációra és az együttműködésre. Ezt sokféle módon megtehetjük, ez egy széleskörben vizsgált terület a kutatók körében, különösen a peer-to-peer fájlmegosztó hálózatok népszerűvé válása óta. Az általunk vizsgált megoldás a hálózati topológia figyelembevételében különbözik az eddigiektől. Mivel minden csomópont csak a saját szomszédjaival képes közvetlenül kommunikálni, egy újfajta megoldást kell találni a csomópontok együttműködésre való motiválására. Jelen cikk egy újszerű megoldást mutat be erre a problémára.