Szolgáltatásminőség
Quality of service
A szolgáltatásminőség illetve az egyes minőségi paraméterek kutatása a hírközlési hálózatok fejlesztésének és üzemeltetésének egyre fontosabbá váló kérdése, különös tekintettel a minőségi garanciákat alapfilozófiájukat tekintve nem tartalmazó IP alapú technológiák terjedésére.
E számunknak célszám-részében öt cikk foglalkozik a szolgáltatásminőség különböző vonatkozásaival.
Nándorfiné Somogyvári Magdolna cikkében az érzékelt szolgáltatás minőség kérdését állítja a középpontba, megvizsgálva a fogalom eredetét és az IPTV terjedésében játszott szerepét.
A szolgáltatók előszeretettel adnak meg könnyen mérhető vagy névleges szolgáltatásminőségi paramétereket, miközben a felhasználók számára az érzékelt szolgáltatásminőség jelenti az „igazi” szolgáltatásminőséget. A hazai és nemzetközi példák azt mutatják, hogy megtörténtek az első lépések a felhasználói szempontok érvényesítése érdekében, azonban még további kutatások és fejlesztések szükségesek ahhoz, hogy kielégítően lehessen a szolgáltatás minőségi paramétereiből (QoS) az érzékelt szolgáltatásminőséget megjósolni.
Vonderviszt Lajos cikke az érzékelt szolgáltatási minőség (QoSE) és a szolgáltatásminőségi paraméterek (QoS) közötti összefüggésekre világít rá. Példákon keresztül megmutatja a fogyasztók érdekében tett hazai és nemzetközi lépéseket, valamint a fejlődési irányokat.
Gál Zoltán és Balla Tamás az interneten hagyományosan működő hálózati alkalmazások viselkedését elemezték egyetlen QoS tartományon belül szabályozott paraméterek függvényében, a legelterjedtebb második rétegbeli hálózatoki protokoll (ethernet) feletti IP és további protokollok (TCP, UDP) esetében.
Nagy Tibor a szolgáltatások minőségének kérdését a felhasználó oldali (ADSL) kapcsolat környezetében vizsgálta, különös tekintettel a hálózati szolgáltatásban résztvevő eszközök hangolási, beállítási kérdéseire.
Kőrösi Attila és társainak cikke DSL hozzáférési hálózatokban alkalmazott csomagütemezők sorbanállási modellezésével és analízisével foglalkozik. A QoS biztosítása érdekében különböző prioritású osztályba sorolt csomagok a kiszolgálás során a különböző osztályokhoz rendelt pufferekben tárolódnak és többnyire az osztályok között szigorú prioritásos ütemezést használnak. Egy ilyen szigorú prioritáson alapuló DSL ütemező teljesítmény analízisét végezték el a szerzők.
Számunk további, beküldött cikkei közül Zahemszky András és társainak cikke bemutatja, hogy a GMPLS új útvonalválasztó architektúrájára, a Path Computation Element-re épülő modell hogyan alkalmazható átjáró szerverek választására, hogy elkerüljük a szerverek túlterheléséből adódó hívás blokkolást, és minimalizáljuk a transzport hálózat összterhelését. A bemutatott algoritmusok figyelembeveszik a szerverek terheltségét illetve a hálózati topológiát az átjáróválasztásnál, és azokat a szerőzk hálózatszimuláció segítségével hasonlítják össze.
Tóth Katalin, Schulcz Róbert és Imre Sándor cikke az RFID környezetben felmerülő többes leolvasási problémák megoldására rendelkezésre álló ütközésfeloldó algoritmusok ismerteti, kitérve az olvasók és a transzponderek ütközésére egyaránt. Szimulációs eredményeket közöl az ISO 18000-3 Mode 1 ütközésfeloldásra használt algoritmusára.
Fülöp Péter és Szálka Tamás cikkében különböző mobilitási stratégiákat tanulmányoznak a hálózati jelzésforgalom, az egyes csomópontokban fellépő feldolgozás és a rádiós interfész költsége alapján. A végső cél olyan irányelvek létrehozása, amelyek segítséget nyújtanak újgenerációs, mobil hálózati menedzsmentrendszer megtervezéséhez.
Nagysebességű TCP-protokollok együttműködésének modellezésével foglalkozik Simon Boglárka, Sonkoly Balázs és Molnár Sándor cikke. A hagyományos TCP torlódásvezérlésében jelentkező problémák miatt nagysebességű és nagy kiterjedésű hálózati környezethez a közelmúltban több új, nagysebességű TCP verziót fejlesztettek ki, mint pl. a HighSpeed TCP és a Scalable TCP. A cikkben szabályozástechnikai modellezés alapú eredményeket ismertetnek a szerzők.
Vonderviszt Lajos Szabó Csaba Attila
vendégszerkesztő főszerkesztő
Nemzeti Hírközlési Hatóság
E számunknak célszám-részében öt cikk foglalkozik a szolgáltatásminőség különböző vonatkozásaival.
Nándorfiné Somogyvári Magdolna cikkében az érzékelt szolgáltatás minőség kérdését állítja a középpontba, megvizsgálva a fogalom eredetét és az IPTV terjedésében játszott szerepét.
A szolgáltatók előszeretettel adnak meg könnyen mérhető vagy névleges szolgáltatásminőségi paramétereket, miközben a felhasználók számára az érzékelt szolgáltatásminőség jelenti az „igazi” szolgáltatásminőséget. A hazai és nemzetközi példák azt mutatják, hogy megtörténtek az első lépések a felhasználói szempontok érvényesítése érdekében, azonban még további kutatások és fejlesztések szükségesek ahhoz, hogy kielégítően lehessen a szolgáltatás minőségi paramétereiből (QoS) az érzékelt szolgáltatásminőséget megjósolni.
Vonderviszt Lajos cikke az érzékelt szolgáltatási minőség (QoSE) és a szolgáltatásminőségi paraméterek (QoS) közötti összefüggésekre világít rá. Példákon keresztül megmutatja a fogyasztók érdekében tett hazai és nemzetközi lépéseket, valamint a fejlődési irányokat.
Gál Zoltán és Balla Tamás az interneten hagyományosan működő hálózati alkalmazások viselkedését elemezték egyetlen QoS tartományon belül szabályozott paraméterek függvényében, a legelterjedtebb második rétegbeli hálózatoki protokoll (ethernet) feletti IP és további protokollok (TCP, UDP) esetében.
Nagy Tibor a szolgáltatások minőségének kérdését a felhasználó oldali (ADSL) kapcsolat környezetében vizsgálta, különös tekintettel a hálózati szolgáltatásban résztvevő eszközök hangolási, beállítási kérdéseire.
Kőrösi Attila és társainak cikke DSL hozzáférési hálózatokban alkalmazott csomagütemezők sorbanállási modellezésével és analízisével foglalkozik. A QoS biztosítása érdekében különböző prioritású osztályba sorolt csomagok a kiszolgálás során a különböző osztályokhoz rendelt pufferekben tárolódnak és többnyire az osztályok között szigorú prioritásos ütemezést használnak. Egy ilyen szigorú prioritáson alapuló DSL ütemező teljesítmény analízisét végezték el a szerzők.
Számunk további, beküldött cikkei közül Zahemszky András és társainak cikke bemutatja, hogy a GMPLS új útvonalválasztó architektúrájára, a Path Computation Element-re épülő modell hogyan alkalmazható átjáró szerverek választására, hogy elkerüljük a szerverek túlterheléséből adódó hívás blokkolást, és minimalizáljuk a transzport hálózat összterhelését. A bemutatott algoritmusok figyelembeveszik a szerverek terheltségét illetve a hálózati topológiát az átjáróválasztásnál, és azokat a szerőzk hálózatszimuláció segítségével hasonlítják össze.
Tóth Katalin, Schulcz Róbert és Imre Sándor cikke az RFID környezetben felmerülő többes leolvasási problémák megoldására rendelkezésre álló ütközésfeloldó algoritmusok ismerteti, kitérve az olvasók és a transzponderek ütközésére egyaránt. Szimulációs eredményeket közöl az ISO 18000-3 Mode 1 ütközésfeloldásra használt algoritmusára.
Fülöp Péter és Szálka Tamás cikkében különböző mobilitási stratégiákat tanulmányoznak a hálózati jelzésforgalom, az egyes csomópontokban fellépő feldolgozás és a rádiós interfész költsége alapján. A végső cél olyan irányelvek létrehozása, amelyek segítséget nyújtanak újgenerációs, mobil hálózati menedzsmentrendszer megtervezéséhez.
Nagysebességű TCP-protokollok együttműködésének modellezésével foglalkozik Simon Boglárka, Sonkoly Balázs és Molnár Sándor cikke. A hagyományos TCP torlódásvezérlésében jelentkező problémák miatt nagysebességű és nagy kiterjedésű hálózati környezethez a közelmúltban több új, nagysebességű TCP verziót fejlesztettek ki, mint pl. a HighSpeed TCP és a Scalable TCP. A cikkben szabályozástechnikai modellezés alapú eredményeket ismertetnek a szerzők.
Vonderviszt Lajos Szabó Csaba Attila
vendégszerkesztő főszerkesztő
Nemzeti Hírközlési Hatóság
vonderviszt.lajos@nhh.hu