Előszó
Jelen számunk elsô részében a beszédtechnológia további eredményeit szeretnénk bemutatni. Emlékeztetjük az Olvasót, hogy ez év márciusi célszámunkat teljes egészében ennek a témakörnek szenteltük, s a téma jelentôségére és a hazai kutatás-fejlesztési aktivitásra jellemzô, hogy jóval több cikk érkezett be, mint amennyi az akkori célszámunkban elfért, így a második csokrot ebben a számunkban adjuk közre. Elsôként Teleki Csaba és Vicsi Klára cikkét mutatjuk be, amely a többnyelvû híranyag-adatbázisok gyûjtése és ezek egységes elvû feldolgozási módszereinek kidolgozása tárgyú nemzetközi projekt keretein belül végzett munkáról számol be. A munka célja egyfelôl a magyar híranyag-adatbázis létrehozása és feldolgozása volt, másrészt pedig különbözô nyelvfüggetlen kiértékelô eszközök kifejlesztése a beszéd akusztikai paramétereire támaszkodva. Böhm Tamás és Németh Géza egy olyan, a lineráris predikció módszerén alapuló eljárást mutatnak be, mely alkalmas a formánsmenetek követésére és módosítására beszédjelben, valamint hatékony eszköz lehet a beszéd spektrális tartalmának elemzésére és megváltoztatására, lehetôséget adva a hangminôség és a hangszínezet módosítására Németh Géza a jól ismert „vállalati arculat” kifejezésnek az akusztikai jelenségekkel kapcsolatos kiterjesztésére tesz kísérletet az „akusztikai arculat” bevezetésével, amelynek tudatos kialakítása a külvilág felé a szervezetek részérôl a hangjelenségekkel történô megjelenés jellemzôinek és minôségének rendszerezett tervezését és megvalósítását igényli. Takács György és szerzôtársai az MPEG-4 szabványnak a fej és az emberi test alakjának és mozgatásával foglalkozó részének kódolási alapelveit mutatják be és annak egy speciális alkalmazását. Ebben beszédjelbôl elôállított jellemzôk vezérlik a fejmodellt, amely siketek számára szolgál kommunikációs segédeszközként. A beszédtechnológiás cikkcsokrot egy elméleti munka zárja: Pintér István cikke beszédjelek nemlineáris és nemstacionárius jellemzôinek meghatározásával foglalkozik és a Teager-operátort és a Hilbert-Huang-transzformációt (HHT) ismerteti, mint a pillanatnyi amplitúdó és a pillanatnyi frekvencia becslésére alkalmazható jelfeldolgozási eljárást. Ezt követôen két, rádió-mûsorszórással foglalkozó cikket ajánlunk olvasóink figyelmébe. Standeisky István, Dósa György és Balla Éva cikkükben a 2004-2005 folyamán kibôvített Jászberény Rádióállomás történetével ismertetnek meg bennünket, majd ezt követôen a cikk bemutatja az optimális üzemi frekvencia meghatározásának folyamatát különbözô célterületekre, három különbözô módszerrel. Dósa György történeti írása a magyar rádiózás születésével foglalkozik, az érdekes mondanivalót korabeli fényképekkel illusztrálva. E cikknek az is aktualitást ad, hogy lapszámunk megjelenését követôen, szeptember 7-én délután kerül sor a HTE rendezésében „A hazai rádiózás születésének 100. évfordulója” címû tudományos emlékülésre a Magyar Telekom Rt. székházában. E számunkban adtunk helyet egy érdekes, már régóta közlésre váró cikknek, amely egy rangos verseny feladatának díjnyertes megoldását mutatja be, amelylyel az ACM (Association of Computing Machinery) KDD (Knowledge Discovery and Data Mining) kupáján nyertek díjat a szerzôk: Kardkovács Zsolt, Tikk Domonkos és Bánsághi Zoltán. Végül a nemrég a HTE társrendezésében sikerrel lezajlott budapesti WTC-konferenciáról olvashatunk beszámolót Lajtha György tollából.
Szabó Csaba Attila,
fôszerkesztô