A Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE) kongresszusi nyilatkozata
A világban végbemenő folyamatokról, az egyes régiók vagy egyes ágazatok fejlődésének mértékéről, lehetséges kimeneteléről nagy viták zajlanak és sok kérdésben máig sem látható, hogy melyik álláspont képviselőinek lesz igaza. Van azonban néhány alapvető állítás, melynek az igazságát már senki sem vitatja. Egyetértés van a folyamat erejét és irányát illetően és a viták, erőfeszítések csak a megvalósítás módjára irányulnak. Ilyen egyértelmű állítás, hogy a világ az információs társadalom felé halad, a strukturált információkhoz való hozzáférésnek és az erre épülő tudásnak egyre jelentősebb a szerepe a fejlődésben.
Ezt a folyamatot felismerve indult el az információs társadalom felé vezető úton az USA és Ázsia néhány országa a kilencvenes évek elején. Erre az eredményre jutott Európa is, amikor az 1994-es Bangemann jelentés célul tűzte ki az információs társadalom által kínált lehetőségek kihasználását. Az Európai Unió információs társadalmi stratégiájának irányvonalát és cselekvési programját először az 1999-ben megjelent eEurope dokumentum és az annak alapján megszületett akciótervek, a következő öt évre vonatkozóan az idén megjelent i2010 és más dokumentumok fogalmazzák meg. Erre a felismerésre jutott Magyarország is, aminek egyik következményeként létrejött az önálló Informatikai és Hírközlési Minisztérium, majd koordinációjával, széleskörű konzultációk alapján elkészült a Magyar Információs Társadalom Stratégia című dokumentum.
A felismerés tehát Európában is, hazánkban is megszületett, ami kétségtelenül fontos eredmény az előrelépés szempontjából. A felismerés azonban önmagában nem elég: igazán nagyot előrelépni, a felismerés birtokában a versenyképességet hatékonyan növelni akkor lehet, ha a kitűzött célok elérése érdekében a forrásokat koncentráltan, a lehető legnagyobb mértékben sikerül mozgósítani. A Magyar Információs Társadalom Stratégia célkitűzései teljes mértékben illeszkednek az eEurope akciótervekhez, ezért jó lehetőség látszik arra, hogy a hazai információs társadalom építéséhez az Európai Unió strukturális alapjait is forrásként felhasználjuk. A 2007-2013-as időszakra elkészült Európa Terv jelentős forrásokat kínál fel ehhez, s mindent el kell követnünk, hogy ezeket a forrásokat a lehető legnagyobb mértékben megszerezzük és a leghatékonyabb módon hasznosítsuk. Az erre a célra készülő második Nemzeti Fejlesztési Terv, az NFT II. keretében közel tízszer akkora forrás nyílik meg Magyarország számára, mint amekkora összeget a jelenlegi NFT nyújtani tud a fejlődéshez. Ehhez társulhat még a járulékos külföldi tőke beáramlás, amelyet a megszerzett NFT II. támogatásokkal párhuzamosan felhasználva, akár az információs társadalom építésében legkiugróbb előrelépést mutató országok dinamikáját is túlszárnyalhatjuk. Komoly esélyt jelent ez a lehetőség, amit nem szabad elszalasztanunk.
Melyek azok a dinamikusan fejleszthető területek, amelyekre ebben a kitörési lehetőségben feltétlenül számítani kell? Az egyik bizonyosan az infokommunikáció, az információs és kommunikációs technológia, aminek a teljes nemzetgazdaság fejlődésére alapvető hatása van. Ez az ágazat önmagában is jelentős arányban (2003-ban 6,7 %-kal ) képviselteti magát a hazai GDP előállításában, azonban azzal, hogy mind több területen támogatja a fejlődést, az üzleti, a kormányzati és a tudás szférában egyaránt, összhatásában jelentősége ennél jóval nagyobb. Az OECD országokban az infokommunikációs termékeket előállító, szolgáltatásokat nyújtó és mindezeket felhasználó szektorok adják átlagosan a GDP növekedésének felét, a termelékenység növekedésének közel három-negyedét . Az Economist Intelligence Unit 2004-ben kiadott jelentése 60 országban vizsgálta az infokommunikáció fejlesztése és a GDP növekedése közötti összefüggést, és arra a következtetésre jutott, hogy az infokommunikációs terület 0,4 %-os fejlesztése az egy főre eső GDP 0,52 %-os növekedését vonja maga után a fejlettebb országokban.
Mindezeket alapján, a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület 2005. évi kongresszusa
• felelősséggel viseltetve hazánk gazdasági fejlődéséért és versenyképességének növeléséért,
• átérezve az Európai Unió akcióterveinek fontosságát,
• egyetértve az információs társadalom építésében szükséges erőfeszítések alapcéljaival,
• szakértői szinten is világosan látva az infokommunikáció gazdaságban és társadalomban betöltött mind intenzívebb szerepét,
• felismerve az infokommunikáció fejlesztése és a GDP növekedése közötti összefüggést
kinyilatkoztatja, hogy
alapvető fontosságúnak tartja a 2007-2013 időszakra szóló második Nemzeti Fejlesztési Terv fejlesztéspolitikai céljai között a hazai infokommunikáció fejlesztésének kiemelt programpontként való szerepeltetését.
A HTE kongresszusa – amely témájául 2005-ben a következő hét éves EU tervezési ciklust és a hazai NFT II.-t választotta – meggyőződéssel vallja, hogy az infokommunikáció fejlesztése kihat a gazdaság minden területére, képes növelni az ország versenyképességét, alapvető infrastruktúrát nyújt a tudásalapú társadalom megteremtéséhez, segíti a fenntartható fejlődést és növelni képes a szociális kohéziót, azaz pozitív eredményeket hoz mindazokban a témákban, melyeket az NFT II. is sarokpontként jelölt ki. A HTE éppen ezért mindent megtesz, hogy tagjait mozgósítsa a fenti célok érdekében és elősegítse, támogassa azt a társadalmi kultúraváltást, melynek révén már tudatosan ültethetjük át a gyakorlatba az infokommunikáció vívmányait.
Elfogadta a HTE Kongresszusa Budapesten, 2005. szeptember 29-én.
Horváth Pál Dr. Sallai Gyula
a HTE főtitkára a HTE elnöke
A nyilatkozathoz csatlakozott:
Neumann János Számítógép-tudományi Társaság,
IEEE Hungary Section, Villamosmérnökök Magyarországi Egyesülete.