Útban a digitális mûsorszórás felé
Hasonlóan az elôzô számhoz, most is egy újabb tematikus kiadványt tarthat kezében az Olvasó, ezúttal a televíziós, rádiós, mûsorkészítô és stúdiótechnikai szakterület aktuális hazai és nemzetközi helyzetét próbáljuk meg néhány cikken keresztül bemutatni. A kiadvány apropóját elsôsorban a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület által június 1-2- án szervezett 11. Televízió- és hangtechnikai konferencia és kiállítás adta, a szerzôk többsége is a konferencia résztvevôi közül került ki. A téma aktualitását azonban nemcsak ez a konferencia, hanem az utóbbi hónapokban az analóg mûsorszórásról, mûsorelosztásról és mûsorszétosztásról a digitálisra való áttérés egyre közeledô idôpontja is adja, utalva különösképpen ennek a folyamatnak a nem mûszaki jellegû problémáira.
A 11. Televízió- és hangtechnikai konferencián elsôsorban mûszaki jellegû elôadásokat hallhattunk vezetô fejlesztô, kutató, mûsorkészítô-mûsorterjesztô távközlési szakemberek részérôl, de ezeket kiegészítendô, hallhattunk érdekes és hasznos elôadásokat a kormányzati és egyes szabályozó szervek, valamint a média-orientált távközlési piaccal foglalkozó szakemberek részérôl is. Ebben a számban terjedelmi okok miatt sajnos nem nyílt lehetôségünk a kérdéskör minden aspektusának bemutatására, csupán a technológiai jellegû publikációkból próbáltunk egy csokrot összeállítani az Olvasók számára oly módon, hogy a konferencia résztvevôi közül meghívtunk minden szakterületrôl egy-egy elôadót, és az elhangzott elôadása, valamint a szekcióbeli megbeszélések tapasztalatai alapján kértük fel egy cikk megírására az általa kiválóan mûvelt szakterületrôl. Ennek megfelelôen a cikkek mind tartalmilag, mind pedig a címük alapján is jelentôs hasonlóságot mutatnak a konferencián elhangzott elôadásokhoz, a változtatások pedig inkább arra irányultak, hogy egy-egy rokon területrôl szóló cikkek hasonló terjedelemben és szempontok szerint mutassák be a téma jelenlegi helyzetét és a jövôre vonatkozó elképzeléseket. Külön köszönet illet meg minden szerzôt, hiszen a konferencia és jelen kiadvány lapzárta közötti rövid, nyári szabadságokkal is színesített idôszakában jelentôs munkát végeztek azért, hogy ez a szám teljes lehessen.
Jelen szám elsô harmadában a jelenlegi három mûsorterjesztô közegen, a kábelen, a mûholdon és a földfelszínen való televíziós mûsorterjesztés három kiváló hazai képviselôjének cikkét olvashatjuk el a digitális rendszerre való áttérés kérdéseirôl és a közeli jövôre vonatkozó prognózisokról. Ennek folytatásaként a két következô cikk a digitális rádiózás egymást valószínûleg kiegészítô, mintsem kizáró két irányzatával, a régi DAB és az új DRM rendszerrel, valamint a televíziózás egyik lehetséges új irányzatának, a nagyfelbontású televíziózásnak a kérdéseivel ismerteti meg az olvasót. Számunk második részében a szakterületen folyó hazai kutatásokkal ismerkedhetünk meg, fôleg az akadémiai szférából jövô szerzôk tollából. Ebben a részben az elsô cikk bemutatja az európai digitális földfelszíni televíziós rendszerek csatornakódolási és modulációs eljárásait, valamint ennek a számítógépes szimulációját és az így kapott eredményt. A két további, folyó fejlesztésrôl és kutatásról szóló cikk közül az egyik az MPEG-4 alapú interaktív televízióval, a másik pedig a többnézetû televízióval foglalkozik. Ezek a cikkek kitérnek a lehetséges megvalósításokra, a megvalósítások kérdéseire és problémáira, ezen felül pedig a jelenlegi hazai kutatásokon elért eredményeket is bemutatják. Helyszûke miatt az októberi számunkba kerül be egy további, a DVB-T méréstechnikához kapcsolódó cikk, amelyben valóságos környezetben elvégzett mérések eredményeit mutatja be a szerzô a jelenleg mûködô magyarországi két digitális földfelszíni televíziós állomás, a budapesti és kabhegyi DVB-T adó adásának mérési eredményeivel.
Lois László, Szabó Csaba Attila,
vendégszerkesztô fôszerkesztô
BME Híradástechnikai Tanszék