Előszó
Szakmánk helyzete
Szakmánk helyzete
Visszatekintve az elmúlt év műszaki-távközlési eseményeire úgy tűnik, hogy az alkalmazott kutatások terén csendes évünk volt. Jelentős változások, melyek a szolgáltatásokat döntően befolyásolták volna, vagy a hálózat kialakítását megváltoztatták, nem voltak. Talán csak a felhasználói végpontokon, a terminálokban igyekeztek a fejlesztők új megoldásokat találni. Ebből a kiindulópontból igyekszünk 2005 évre jóslásokat készíteni. Persze nagy merészség kell ahhoz, hogy egy kis ország, kis lapjának, kis szerkesztőségéből nézve igyekezzünk világ, vagy országos folyamatokat prognosztizálni. De a vitatott gondolatok és a békaperspektíva is tanulságos lehet.
Az átvivő közeg átviteli utak területén a néhány éve megjelent és gyorsan terjedő hullámhosszosztás olyan mennyiségű átviteli kapacitást kínál, ami az igényeket néhány évig biztosan kielégíti. A kábelek 2-20 Terrabit/sec kapacitású kínálati piacot teremtettek. Ha azt számoljuk, hogy óránként 3600 másodperc és napi legalább 3 órányi telítettség megengedhető, akkor naponként 1016 bit-et tudunk továbbítani. Ha napi 10 ezer USD vagyis évi 2-3 millió dollár bevétellel számolunk, akkor az már gyors amortizációt ígér. Ebből visszaszámolva, újságunkban korábban megjelent Takács György féle értékelés alapján, 1 bit átvitele nagyságrendileg 10-10 dollár. Ez azt jelenti, hogy már nem lehet a közeljövőben új megoldásokkal a távközlési kiadásokat csökkenteni.
A kapcsolástechnika igyekszik mind a jól bevált vonalkapcsolás, mind a gyorsan terjedő csomagkapcsolás előnyeit hasznosítani. Mivel az átviteli utak és az elektronikai berendezések ára egyaránt csökken, csak a jobb minőség és az olcsóbb szolgáltatás lehet vonzó a piacon. Az elmúlt évek fejlődésében talán a legérdekesebb az a hullámzás, ami a két kapcsolási mód alkalmazásának váltokozását mutatja. Kezdetben az Internet Protokollal vezérelt csomagkapcsolás előnyeit értékelték a szolgáltatók és az átviteli utak jobb kihasználása érdekében gyorsan terjedt. Az a benyomás alakult ki, hogy ez lesz a 2000. évtől kezdve az egyeduralkodó. Az interaktív szolgáltatások és a párbeszédes alkalmazások növekedésével a felhasználok egyre inkább követelték a valós idejű átvitelt. Ennek hatására megjelentek a különböző útfoglalási és hívásengedélyezési eljárások, melyek az Internet Protokoll alapján, de a kapcsolat teljes időtartalmára lefoglaltak útvonalakat. Az MPLS áramkör foglalási módszer, valamint a szélesebb sávszélességeknél hullámhosszak felhasználókhoz rendelése már visszavezetett az áramkör kapcsolási elvekhez. Ha ehhez hozzávesszük a No7-es jelzésrendszer digitális változatának terjedését, akkor szemünk előtt alakul ki a 2 kapcsolási mód ötvözésének lehetősége. Ez műszakilag rendelkezésre áll, így várhatóan csak az alkalmazás területén kell döntéseket hozni.
A termináloknál a mobil eszközök járnak az élen, melyeknél a kisméretű kézibeszélő már egy nagy számítógép tudományát hordozza magában. Csodálatos, hogy hangátvitelt biztosít, miközben a mikrofon nincs is a száj előtt. Adatátvitelt, információgyűjtést és szórakoztatást egyaránt kínál a mobil felhasználóknak. Itt a haladás várhatóan az lesz, hogy a fix hálózatok termináljainak intelligenciája is tovább növekszik. Természetesen felmerül a kérdés, hogy a fix végpontok közelében lévő számítógép nem kényelmesebb-e?
Egyértelműen igénylik azonban az emberek, hogy egyetlen hívószámmal megtalálhatók legyenek mind a fixállomáson, mind a mobil készüléken. A néhányszáz méterig hordozható, zsinór nélküli készülékek, és a Bluetooth eszközök műszakilag lehetővé teszik, hogy azonos terminállal csatlakozzunk különböző hálózatokhoz. Ezen a területen várható fejlődés, mely a mobil elven működő keresés és kapcsolás kiterjesztésével elvezet az univerzális hálózathoz és hívószámhoz. Leegyszerűsítve ez lehetne az alapja a jövő mindenhol elérhető (Ubiquitous) hálózatának és az állandóan hozzáférhető (Pervasive) számítástechnikának.
Ha az átvitel és a kapcsolás elvben már mindent lehetővé tesz, akkor most a fejlesztők előtt a szolgáltatások körének bővítése áll. Ezt tükrözi jelen számunk tartalma is, ahol az első blokk a beszédkutatással foglalkozik, előkészítve egy újszerű ember-gép kapcsolatot. A második blokkban a rendkívül divatos számítógépes és mobil játékokról olvashatnak 3 cikket. Végül az elektronikus kormányzattal, mint új szolgáltatással kapcsolatos feladatokat tekintik át.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy csak a terminálok fognak változni. Hiszen az elképzelt jövőben világméretű keresésre kell a kapcsolástechnikai eszközöknek felkészülni, és ehhez olyan tárolókapacitások szükségesek, melyek jelenleg még nem állnak rendelkezésre. Ugyanakkor a forgalomméretezésnél valószínűleg nem csak az értékes forgalom terhelő hatását kell majd figyelembe venni, hanem keresés, kapcsolás, tarifálás is jelentős igénnyel lép fel.
Mindezek alapján a távközlési fejlesztőknek lesznek feladataik és a szolgáltatóknak is lesz módjuk újabb lehetőségekkel forgalmukat, és ezzel együtt bevételüket növelni. Ahhoz a rég ismert tanulsághoz jutottunk el, hogy minden új további újdonságokat követel.
A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács részt vállal a Híradástechnika kiadásában
A Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE) megállapodott az NHIT-vel, hogy a jövőben közösen adják ki a folyóiratot. A folyóirat címe továbbra is Híradástechnika marad, azonban – ahogyan azt már e számunk borítóján is láthatják – az örömteli megállapodás kisebb változásokkal is jár.
A formai változások mellett 2005 januárjától a lap védnökeiaz NHIT és a HTE elnöke. Ezenkívül mostantól egy szociológus is részt vesz a Szerkesztőbizottság munkájában.
További részletekről és az NHIT tevékenységéről még az első negyedévben részletesen beszámolunk.