Előretekintés
Bár a mostani számunkra továbbra is a sokszínűség jellemző, és a cikkek több részterületet képviselnek, már most szeretném jelezni, hogy jövő januártól kezdve rendszeresen tematikus lapszámokkal fogunk jelentkezni. Ezek mindegyikében egy-egy érdekes tématerületet mutatunk be felkért szerzők áttekintő, tutoriális jellegű, tehát szándékunk szerint T. Olvasóink széles köre számára érthető és érdekes cikkekkel. A szám gerincét képező tutoriális rész mellett helyet adunk a témakörhöz kapcsolódó beküldött kutatási jellegű cikkeknek is, ehhez hívjuk fel a figyelmet és nyújtunk segítséget felhívásainkkal, amelyek közül elsőként - és most egyszerre kettővel is - e számunkban jelentkezünk, a későbbiekben pedig rendszeresen szinte minden számban fognak találni potenciális szerzőink ilyen tematikus felhívásokat.
A jövő év első felében a következő tematikus számokat tervezzük, a szerkesztőbizottság egy-egy, az adott témeterületet „gondozó” tagjának, mint vendégszerkesztőnek a közreműködésével:
Január: Web-technológiák (Vonderviszt Lajos)
Február: Optikai kommunikáció (Paksy Géza)
Március: Beszédfeldolgozás (Németh Géza)
Április: Űrkutatás, űrtávközlés (Kántor Csaba)
Május: Informatikai biztonság (Buttyán Levente)
Június: Válogatás a „Networkshop” legjobb előadásai alapján (Tétényi István)
Várunk érdekes eredményeket tartalmazó cikkeket és számítunk olvasóink érdeklődésére.
Mostani számunkban egy cikkcsokorral találkozik az Olvasó, amelynek közös nevezője: vezetéknélküli hálózatokon nyújtandó multimédia szolgáltatások. Az első cikk motivációja az új generációs Internet protokollja, az IPv6 feletti mobil szolgáltatások megjelenése és elterjedése. Izgalmas felhasználói és szakmai kérdéskörnek fogalmazódik meg a mobilitás hatásának mértéke a TCPv6, UDPv6 protokollokra épülő szolgáltatások viszonylatában. A szerzők valós vezetéknélküli hálózati környezetben végzett összehasonlító mérések eredményeivel adnak segítséget a szolgáltatás-minőség biztosításához.
A jövőben egyre inkább a multimédia továbbítása fogja adni a hálózati terhelés nagy részét.
Sokak szerint a 3G hálózatok nem lesznek igazán alkalmasak igazán szélessávú multimédia szolgáltatások nyújtására, ezért ma a kutatás és fejlesztés fókuszában a 4G-nek nevezett megoldási irányok állnak. Ezekről a fejlődési tendenciákról ad következő cikkünk áttekintést, a 3G hálózatok lehetőségeinek határáról, az új igényekről, melyek szükségessé teszik a jövőben a 4G hálózatok kialakítását, és hogy jelenleg milyen technológiai lehetőségek állnak rendelkezésünkre ezen elvárásokat kielégítő 4G hálózatok megvalósításához.
Az Interneten elérhető multimédiás alkalmazások egyre népszerűbbé válnak a felhasználók körében. Mobil környezetben történő robbanásszerű elterjedésüket azonban a korlátozott sávszélesség és a vezeték nélküli csatorna jellegzetesen magas hibavalószínűsége korlátozza, hiszen a gyakori hibák jelentősen rontják a multimédiás szolgáltatás minőségét.
Cikkünk bemutat egy új algoritmust, amely a DCCP transzport protokoll alkalmazásával jelentősen javítja az audio/videó folyam minőségét. A javasolt szelektív újraküldéses algoritmus kiemelten kezeli az MPEG típusú multimédiás folyamok fontosabb kereteit, így csökkentve a bithibák továbbterjedését. A szolgáltatás minősége így nagymértékben javítható
A vezeték nélküli terminálok, mint például okostelefonok, digitális személyi asszisztensek (Personal Digital Assistant – PDA) és laptopok növekvő száma miatt egyre inkább szükség van arra, hogy személyi hálózatokat egyszerű módon lehessen felállítani, valamint be- és újrakonfigurálni. Cikkünk szerzői arra adnak választ, hogy hogyan lehet személyi hálózatokban egy dinamikusan változtatható, de egységes számítástechnikai környezetet létrehozni, mely kiterjed az egymással összekötött vezetékes és vezeték nélküli, valamint fix és mobil eszközökre.
A témakört kiegészíti egy kommunikáció-geográfiai cikk, amely bemutatja, hogyan jutottunk el a harmadik generációs rendszerekeig. A cikk a mobiltelefónia európai elterjedésének időbeli folyamatával és térbeli mintáival foglalkozik a mindenkori technológiák (analóg, digitális) időszakaira vonatkozóan. A jellegzetességeket komplex szemléletmóddal, az egyes hatótényezők (a GDP, a természetföldrajzi adottságok, a népsűrűség, a lakosság kulturális színvonala, a távközlési politika) együttes vizsgálatával mutatja be.
E számunk további két érdekes cikket tartalmaz: az egyik távközlési feladatok vizsgálatára is alkalmas új sorbanállási modellel, a másik a távközlési rendszerek üzemeltetéséhez elengedhetlen hibajegy-rendszerekkel foglalkozik.
Szabó Csaba Attila
főszerkesztő