A sokszínûség jegyében
Jelen számunk rendhagyó abban az értelemben, hogy ezúttal nincs egyetlen központi téma. Válogatásunkkal a hírközlés és informatika több érdekes, részben határterületinek mondható témakörét mutatjuk be. Egyben földrajzilag is sokszínû a kép: szerzôink a gyôri Széchenyi István Egyetemrôl, a Veszprémi Egyetemrôl, Zürichbôl, Budapesten a Pázmány Péter Katolikus Egyetemrôl és a BME két tanszékérôl jelentkeztek munkáikkal.
Elsô cikkünk az új Internet-protokollt, az IPv6-ot mutatja be. Ebbôl a cikkbôl képet alkothat az Olvasó az új képességekrôl és arról is, mi várható az általános bevezetését illetôen.
A következô írás a távközlési szoftverek fejlesztéséhez létrehozott formális nyelvekkel, mindenekelôtt az SDL-lel foglalkozik.
Az elôzô számunk központi témája a digitális mûsorszórás volt, ehhez kapcsolódik a mostani DVB-T méréstechnikával foglalkozó cikk, amelyben a szerzô két magyarországi digitális földfelszíni televíziós állomás mérési eredményeit ismerteti. Ezt követôen az IP feletti beszédátvitellel foglalkozunk, ahol ma egyre inkább elôtérbe kerül a szolgáltatásminôség biztosítása. Ehhez megfelelô felügyeleti rendszerre és a VoIP-szolgáltatásokra specializálódott hibamenedzsmentre van szükség. Írásunk átfogó hibamenedzsment- rendszert mutat be minôségi VoIP-szolgáltatást nyújtó hálózatokban való megvalósításra.
Érdekes és társadalmilag fontos alkalmazással foglalkozik két cikkünk: hallássérült emberek számára készülô szájmozgás-animációs program fejlesztésével. Az egyik munkában az audiovizuális beszéd-adatbázis öszszeállításáról számolnak be a szerzôk, míg a második a fejlesztés mobiltelefon-specifikus részleteire és megoldásaira koncentrál.
Folyóiratunk e havi számában két cikk is adatbányászati témákkal foglakozik. Mivel ez sok olvasónk számára valóban határterület, hadd mutassuk be egy kicsit részletesebben a két cikket környezetét. Az adatbányászat azt a gépesített dokumentumfeldolgozó szakterületet jelenti, amely az internethez kapcsolódóan a nagymennyiségû weboldalon található képi, szöveges és egyéb alakú adatok feldolgozhatóságával, átalakításával foglalkozik. Általánosabb értelemben adatbányászatnak tekinthetô minden olyan számítógépes adatfeldolgozó eljárás, melynek célja, hogy nagymennyiségû, az ember által nehezen vagy egyáltalán nem átlátható adatból információt nyerjen ki. Az adatbányászat nagyon szerteágazó terület, az adatbányászati eljárások ezért számos szakterület ismeretébôl merítenek, kezdve az algoritmuselmélettôl, a gráfelmélettôl a matematikai statisztikán át a mesterséges intelligencia legkülönfélébb területéig. Az elsô cikk a gépi tanulás és a neurális hálók egy, a közelmúltban kidolgozott ígéretes új irányához, a szupport vektor gépekhez (SVM) kapcsolódik. Az úgynevezett LS-SVM hálózatok olyan módosítását és alkalmazási lehetôségét mutatja be, mely a szupport vektor gépeknél jelentkezô számítási komplexitás jelentôs redukcióját teszi lehetôvé. A második a Bayeshálókkal és azok adat-, illetve szövegelemzési feladatokra való alkalmazásával foglalkozik. Bár a Bayes-hálók matematikai gyökerei több száz évre nyúlnak viszsza, elméletük és gyakorlati alkalmazásaik is az elmúlt 20-25 évben születtek meg. E cikkekkel két új „adatbányászati” eszközre szeretnék felhívni a Híradástechnika olvasóinak figyelmét, esetleges segítséget adva ahhoz, hogy a jövôben ezen eszközöknek minél több híradástechnikai alkalmazása is megszülessen.
Szabó Csaba Attila,
fôszerkesztô